Magyarország már csaknem teljes egészében felhasználta az előző hét éves uniós költségvetési ciklusban rendelkezésére álló több mint 9 ezer milliárd forintos keretet - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára az M1 aktuális csatorna hétfő esti műsorában.
"A jelentős mértékű kifizetések ... nem jelentik azt, hogy a rendelkezésünkre álló uniós forrás-keretet már túlköltöttük volna" és számos egyéb összefüggés alapján "kijelenthetjük, hogy az uniós kifizetések jelenlegi állása és a közeljövőben még ehhez kapcsolódó összegek nem veszélyeztetik az államháztartási hiány idei évre kitűzött célértékét." - többek között ezeket hangsúlyozza az az összefoglaló, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium Sajtó- és Kommunikációs Titkársága küldött ma délután a Portfolio megkeresésére.
"A kifizetési célok teljesülése érdekében nem engedhetjük fellazulni azokat a szabályokat, amelyeket mi magunk döntöttünk el annak érdekében, hogy a munkahelyteremtési, gazdaságfejlesztési ambíciókat az évtized végére el tudjuk érni" - többek között ezt hangsúlyozta a Magyar Időknek adott interjúban Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, miniszterhelyettese szerint 2020 után "csak úgy tartható fenn a gazdasági növekedés, ha valóban jó projektek valósulnak meg a következő években" és éppen emiatt "nem nyithatunk meg olyan kiskapukat, amelyek ugyan a kifizetést növelnék, de a támogatott fejlesztések hosszú távon nem lesznek önfenntartóvá és haszontermővé." Az államtitkár szerint "Ha rövid távú célok miatt elengednénk ezt a fontos szempontot, akkor 2020 után esélyünk sem lenne arra, hogy önfenntartó modell működjön Magyarországon" és végső soron 2020 után az ország gazdasági szuverenitása forogna veszélyben meglátása szerint.
Kedvező fejleményeket tapasztal a közműadó, a távközlési adó és az internet áfája kapcsán is a Magyar Telekom vezérigazgatója, Christopher Mattheisen. Ugyanakkor az európai távközlési szektor méretgazdaságossági problémákkal küzd, Magyarországon pedig a digitális kompetenciák fejlesztésére van égető szükség.
A jövőben csak az a pályázó részesülhet uniós pénzügyi forrásból, amelyik munkahelyet teremt, vagy hozzá tud járulni a gazdasági növekedéshez - többek között ezt mondta hétfőn az InfoRádió Aréna című műsorában Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség miniszter-helyettese vázolta, hogy bár az uniós szabályok nem engedik, hogy a magyarországi nagyvállalatok EU-forrásokhoz jussanak, de egy átgondolt, kreatív megoldással ez mégis sikerülhet. Közben egyébként a kisebb magyar cégeket is lehetőségekhez juttatják a kötelező együttműködésekkel. Csepreghy azt mondta: a mezőgazdaság és a turizmus kiemelt fejlesztési terület lesz, azt pedig elképzelhetőnek tartja, hogy egyes települések kiválnak Pest megyéből a fejlesztési források igénybevétele miatt. Arra azonban, hogy Pest megye és Budapest 2020-ig külön régióba kerüljön, nem lát esélyt.
Október második felében széleskörű konzultációt tart a magyar kormány a gazdasági és szakmai szervezetekkel arról, hogy az eddig kiírt új EU-pályázatok tartalma inkább segíti, vagy esetleg lassítja a forrásokhoz hozzáférést - jelentette be az egyeztetési sorozatot a közelmúltban Lázár János. A Miniszterelnökség vezetőjének jelzése szerint a fő cél a most ősszel tömegesen megjelenő pályázatok kapcsán a forrásokhoz való hozzáférés javítása, hogy elérhető legyen 2016-ban a 2000 milliárd forintnyi uniós forráskifizetés. A szakmai konzultáció első eredményeiről és az esetleges fejlesztéspolitikai változtatásokról már elhangozhatnak bejelentések a Portfolio november 3-án sorra kerülő Vállalati Növekedés 2015 című konferenciáján, hiszen annak nyitóelőadását Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszter-helyettese, illetve parlamenti államtitkára tartja.
A 2014 és 2020 közötti európai uniós források a magyar gazdaság utolsó felkészülési lehetőségét jelentik a 2020 utáni időszakra, amikor már várhatóan nem lesznek ilyen típusú beruházási támogatások - hangsúlyozta újra a kilátást egy miskolci nagyprojekt záró rendezvényén Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, illetve miniszter-helyettese emiatt azt szorgalmazta: a jelenlegi lehetőségekkel úgy kell élni, hogy az Európai Unió felzárkóztatási támogatása nélkül is legyen legalább akkora gazdasági növekedés az országban, mint most.
A 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklus 8800-8900 milliárd forintos kifizetett összeg mellett zárulhat le, amiből árfolyamváltozással együtt 8500-8600 milliárd forint lehet a teljes, Brüsszeltől kapott keretösszeg, "az efölötti részt a nemzeti költségvetés terhére fizeti ki a kormány" - írta meg ma a Magyar Idők Csepreghy Nándorra, a Miniszterelnökség helyettes államtitkárára hivatkozva. Ebből elsőre az adódik, hogy a magyar költségvetésnek akár 200-300 milliárdos hiánynövelő tétellel is szembe kell néznie az EU-források teljes lehívásának következményeként, de a Portfolio tudomása szerint félrevezető eredményre vezet ez a logika.
Egy-két éven belül el kell indítani azt a folyamatot, amelynek eredményeként Pest megye leválhat Budapestről, a régiós határok újragondolásával - mondta a Magyar Időknek Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára.
A Portfolio mai konferenciájának záró kerekasztal beszélgetésén a magyar gazdaság növekedési kilátásai, illetve a pénzügyi- és humántőke ellátottsága volt a fő téma. A beszélgetésben részt vevők egyetértettek abban, hogy rövid távon az EU-források lehívása lesz a kritikus elem, igaz ennek volumenét és így a rövid távú növekedési kilátásokat számos kockázat sújtja. Ezek között hangsúlyos volt az, hogy a túlzottan célzott pályázati kiírások akár a forráslehívást is akadályozhatják, illetve a szakképzett munkaerő hiánya súlyos beruházási és így növekedési problémákhoz is elvezethet.
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) lezárta a Közgép Zrt. tevékenységével kapcsolatos vizsgálatot és pénzügyi szabálytalanságokat tárt fel az uniós források felhasználása során - tudta meg a Népszabadság brüsszeli forrásokból. Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár korábban már közölte, hogy az OLAF félszáz 2007 és 2013 közötti, összesen nagyjából 500 milliárd forint összértékű magyarországi beruházás ügyében vizsgálódik - a lap pedig úgy értesült, ebből 162 milliárd a Közgép projektjeihez köthető. Azt is elárulták Brüsszelből, hogy az Európai Bizottság már készül annak az eljárásnak a megindítására, amelyben a nem rendeltetésszerűen felhasznált uniós támogatások visszatérítésére fogja kötelezni a magyar Irányító Hatóságot.
A Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) első három prioritásában újraindult a kifizetés és ez azt jelenti, hogy az Európai Bizottság várhatóan az október elején esedékes költségelszámolásban 210 milliárd forintnyi kifizetést teljesíthet - mondta el egy ma délelőtti sajtótájékoztatón Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára. A tájékoztatón elhangzottak összhangban vannak azzal, amit a Portfolio már szombaton megírt, miszerint egy lapértesülésben jelzett 100 milliárd felettinél sokkal nagyobb összeg érkezhet rövid távon Magyarországra.
Az augusztusi 211 milliárdról 139 milliárd forintra esett szeptember második felére a késedelemben lévő állami/önkormányzati projekteknél (823 darab) az az összeg, amellyel az egyes projektek le voltak maradva a júniusi végi forráslehívási célhoz képest - derül ki a Portfolio friss összegzéséből. A 139 milliárd forintos összeg ma a Magyar Nemzetben is megjelent és ahhoz Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára kommentárt is fűzött a késedelmes projektek nagy számával kapcsolatban. Összességében az látszik, hogy amióta a tárca februárban elkezdte publikálni a késedelmes projektek listáját, hogy ezzel is nyomást helyezzen az érintett szereplőkre (kormányzati korbács), azóta a késedelemmel érintett összeg drasztikusan csökkent. Eközben viszont a késedelmesnek számító projektek száma "csak" feleződni tudott. Az viszont különösen érdekes, hogy míg egy hónapja a budai fonódó villamos építéséhez kapcsolódó projekteknél az összesített késedelmes állomány 7,7 milliárd forint volt, most már 15,1 milliárd forintnál járunk, ez pedig a projekt időbeli átadhatósága körüli aggodalmakat jelentősen növeli.
Az elmúlt hónapokban lezajlott görög válság, a 2016-os brit népszavazás, a "német gazdasági problémák tömkelege", illetve a német vállalatok migrációs kihívásra adott eddigi reakciói mind-mind abba az irányba mutatnak, hogy 2020 után gyökeresen megváltozik az EU kohéziós politikája - hívta fel ismét a figyelmet ma reggeli előadásában Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai tájékoztatásért felelős helyettes államtitkára ezzel arra utalt a Privátbankár konferenciáján: egyre több a jel arra, hogy a 2014-2020-as uniós ciklus után az Európai Bizottság nem lesz képes rávenni a régi nagy nettó befizető EU-tagállamokat arra, hogy továbbra is támogassák a 2004-ben csatlakozott tagokat. Ez nemcsak az anyagiakon múlhat majd, hanem azon is, Csepreghy szerint egyre több régiós ország ismerte fel, hogy a tagság jogokkal is jár a kötelezettségek mellett, emiatt megváltozott a "testtartása", ez pedig eleve kemény vitákat generál.
A 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklusra járó 8200 milliárd forint magyar intézményrendszer felőli kifizetése idén október közepe körülre teljesíthető, a kormány pedig mindenképpen törekszik a 100%-os forráslehívásra amellett is, hogy a 70 ezer fejlesztésből számtalan olyan lehet, amely valamilyen okból bedől - üzenetében lényegében ezeket mondta ma reggel az M1 aktuális csatornán Csepreghy Nándor. Elárulta azt is, hogy ebből a 70 ezer támogatott fejlesztésből nagyjából még 5 ezer nincs teljesen lezárva. Emiatt egyébként valóba látszik annak indoka is, hogy miért van szükség még mindig a "kormányzati korbácsra".
Szabálytalanságokat tárt fel a Miniszterelnökség és az Emmi vizsgálata az Első Magyar Környezettudatos Szociális Országos Szövetkezet (ESZOSZ) egyik foglalkoztatási projektjénél, így például azt, hogy a szövetkezet nem használt fel önerőt, valamint az erdőgazdaságok nem, vagy a vállaltakhoz képest elenyésző mennyiségű erdőterületet biztosítottak - mondta
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára hétfőn az MTI-nek.
A magyar kormány dolgozik azon, hogy fél évvel 2016. június végéig meg lehessen hosszabbítani a 2007-2013-as EU-ciklus JEREMIE kockázati tőkeprogram forrásainak kihelyezését - tudta meg a Portfolio a Miniszterelnökségtől. Ha sikerül a féléves hosszabbítás, az egyrészt fellélegzést okozna az egész szektorban, mert így több idő jutna a megmaradó tízmilliárdok átgondoltabb befektetésére. Másrészt ezzel a forgatókönyvvel nem bő egy évre, inkább "csak" néhány hónapra szakadna meg a kockázati tőkepiac uniós finanszírozási "ága". Más forrásból ugyanis úgy tudjuk, hogy jövő év közepe körül jelenhetnek meg a 2014-2020-as uniós ciklusbeli kockázati tőkeprogramokra a pénzügyi közvetítői pályázatok. Ez tehát azt jelentené, hogy a létrejövő új kockázati tőkealapok nagyjából 2017 eleje körülre állnának készen az új EU-ciklus forrásainak kihelyezésére. Jövőre egyébként jelen tudásunk szerint mintegy 102 milliárd forint keretösszeggel várható kockázati tőkealapok felállítása.
A kormány keddi ülésén döntött arról, hogy 2017. június 30-ig kiírják a 2014-2020 közötti európai uniós költségvetési ciklus minden magyar pályázatát - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára kedden az M1 aktuális csatornán.
A 2014-re átalakított fejlesztéspolitikai intézményrendszer tavaly rekordösszegű pályázati pénzt fizetett ki, tehát elsőre jól vizsgázott, "a második ellenőrzési pont pedig az lesz, hogy valóban képesek leszünk-e kiírni 2017 júniusáig az összes pályázatot" - érzékeltette a minap bejelentett terv tétjét az MR-1 Kossuth Rádió ma déli Ütköző című műsorában Csepreghy Nándor. Sem a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációs helyettes államtitkára, sem Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója nem aggódik amiatt, hogy lesz-e elegendő életképes üzleti projekt, ami ezt a pályázati dömpinget fel tudja szívni. Ennek alátámasztására Krisán elárulta azt is, hogy igen nagy, összesen már 325 milliárd forintnyi fejlesztési igény mutatkozott a júliusban megnyitott két új gazdaságfejlesztési pályázaton.
Miután az elmúlt hetekben az országos sajtóban is megjelentek az Első Magyar Környezettudatos Szociális Országos Szövetkezet (ESZOSZ) 1,3 milliárd forintos uniós hátterű munkaerőpiaci projektje körüli problémák és ma az MSZP is sajtótájékoztatót tartott az ügyben, Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára azt jelezte, hogy vizsgálják a szövetkezet tevékenységét.
A halálos áldozatok között van egy család hét tagja is.
Szerintük meg kellene menteni.
Nagy kérdés, hogy Trump képes-e megtörni ezt a ciklust.
A frank menedékdeviza maradhat.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
